A népi kézművesség területe az adatok tükrében

1. MÓDSZERTANI BEVEZETŐ

A Kérdőív népi tárgyalkotók részére – 2025 című online felmérést a Hagyományok Háza megbízásából és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával végezte a HÉTFA Kutatóintézet. A kutatás célja a népművészet területének feltérképezése, valamint a Csoóri Sándor Program eddigi szakmai tapasztalatainak, eredményeinek és hatásainak vizsgálata volt. A jelenlegi kutatás középpontjában a népi kézművesség, azon belül is a tudásátadás formái álltak. Az online adatfelvétel 2025. július 17. és augusztus 25. között zajlott. A Hagyományok Háza a kérdőívet első körben az országos és regionális kézműves partnereknek és szervezeteknek továbbította, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő pedig július végén osztotta meg a Csoóri Sándor Program korábbi pályázóival. A Hagyományok Háza 2025. augusztus 6-án a közösségi médiafelületén is népszerűsítette a kutatásban való részvételt. A kérdőívet egyénileg vagy szervezeti formában is ki lehetett tölteni, a kívánt opciót a résztvevők a kérdőív legelején választhatták ki. A válaszadóktól azt kértük, hogy egy szervezetre vonatkozóan csak egy alkalommal töltsék ki a kérdőívet. A kérdőív szervezeti részét kitöltők felé az volt a kérés, hogy a kitöltő személy megfelelő rálátással rendelkezzen a szervezet szakmai és adminisztratív működésére is.

Az adatfelvétel online kérdőíves felületen történt, a mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen terjesztési csatornái kötődtek a Hagyományok Háza kapcsolatrendszeréhez. Emellett az online kérdezési módszerből fakadó torzítások is jelen lehetnek, hiszen ez a forma az online eléréssel és megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkező kitöltőket éri el. A reprezentativitást az is ellehetetleníti, hogy nincs hazánkban olyan adatbázis, amely a népi tárgyalkotók teljes körét lefedné, így nem ismert az alapsokaság. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (továbbiakban: NESZ) 71 tagot számlált 2025-ben,1 míg a Csoóri Sándor Programban, ugyanebben az évben, kézművesség területén 149 támogatott szervezet volt. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek mindössze 28%-a nyilatkozott úgy, hogy tagja az említett Szövetségnek, és az online kérdőívet teljesen kitöltők száma (121 szervezet) is alatta van a CSSP-ben, 2025-ben, kézműves területen támogatott szervezetek számának. Ezzel együtt is a kérdőív hozzájárul ahhoz, hogy megismerjük a tárgyalkotó népművészeti közösséget.

A kérdőív lezárása után a HÉTFA Kutatóintézet végezte az adatbázis kódolási és tisztítási feladatait: kiszűrték a duplikációkat, és nem vették figyelembe a részleges kitöltéseket.

A kérdőív egyénekre fókuszáló része az alábbi témaköröket vizsgálta: a válaszadók demográfiai adatai; a népi kézművességhez és alkotóközösséghez való kapcsolódás jellemzői; képzések és továbbképzések; zsűriztetésen és szakági pályázatokon való részvétel, valamint szakmai címek és díjak; oktatói tevékenység és a tudásátadás formái; számlaképesség, értékesítés és pályázati aktivitás; kommunikációs csatornák.

A kérdőívet szervezetként kitöltőknek az alábbi témakörök mentén kellett kérdésekre válaszolniuk: szervezeti alapadatok, országos hatókörű szervezetekben való tagság, partnerségek és célok; tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlan és annak bérleti díja; bevételek, kiadások, személyi ellátottság és szakmai tevékenységek; saját tagság és a programok résztvevői; kommunikációs platformok és pályázatok; jövőbeli támogatási célok és a szervezeti működés alakulása.

2. A KITÖLTŐ EGYÉNEK JELLEMZŐI

A Tudásátadás formái a népi kézműves területen – Kérdések egyéni alkotók részére című kérdőívet 646-an töltötték ki. A válaszadók 84%-a nő, 16%-a férfi.

Az életkori mutatókkal kapcsolatos érdekesség, hogy a legidősebb kitöltő 1941-ben, a legfiatalabb pedig 2008-ban született. A kitöltők döntő része (86%) 40 év feletti volt, legtöbben az 50–65 közti korosztályba tartoztak (42%), a fiatalok (30 év alattiak) aránya elenyésző (3%).

A kitöltők több mint fele (56%) felsőfokú végzettséggel (egyetem vagy főiskola) rendelkezik, 35%-uk érettségit adó középiskolát (szakközépiskolát, szakgimnáziumot vagy gimnáziumot) végzett, 7% érettségi nélküli középfokú szakképzettséget (szakmunkásképző vagy szakiskola) szerzett.

A kitöltők 86%-a Magyarországon, 5%-a Ukrajnában, 5%-a Szerbiában és 3%-a Romániában folytat tárgyalkotó tevékenységet elsődlegesen. Szlovákiát, Szlovéniát és Ausztriát a kitöltők kevesebb, mint 1%-a jelölte meg. Szintén 1% alatt volt az egyéb kategóriát választók aránya, ők az Egyesült Királyságot, Kazahsztánt, Svájcot, illetve Németországot írták be a tárgyalkotó tevékenységük elsődleges helyszíneként.

Azok közül, akik elsődlegesen Magyarországon folytatnak népi tárgyalkotó tevékenységet, 33% városban, 25% megyei jogú városban, 25% községben, 11% Budapesten és 5% nagyközségben tevékenykedik. Vagyis a válaszadók döntő többsége városias környezetben dolgozik.

A mintaeloszlás területileg nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen nem ismerjük az alapsokaságot. A legtöbb kitöltés Pest (13%), Békés (12%) vármegyékből és Budapestről (10%) érkezett, míg a legkevesebben Nógrád, Somogy és Győr-Moson-Sopron vármegyékben működtek együtt a kutatásban.

A válaszadók a kézművesség sokszínű területeit képviselték. A legnagyobb arányban a hímzők (22%), nemezkészítők (13%), takácsok (11%), gyöngyfűzők (10%) és viseletkészítők (10%) szerepeltek.

Az egyéb kategórián belül például az alábbi területeket említették a kitöltők: karikás ostorok és íj; növényi festő; szűrrátét; divattervező; népi játszóházi foglalkozásvezető; könyvkötő; székkötő; tűzzománc-műves; üvegfestő; torta- és süteménykészítő; textiles kézműves szatyrok készítője; szőnyegszövő; szappankészítő; pörkölttorta-készítő; pásztortárgyak, bicskatartók és karikások készítője; paplanvarró; papírműves; maszkfaragó; magfaragó; lószőrfonó; kézművesoktató; karácsonyfadísz-készítő; kályhás; harisnyavirág-készítő; gyöngykötő; gyapjúfeldolgozó és -fonó; foltvarró.

Az egyéni kitöltők 71%-a tagja valamilyen népi kézműves alkotóközösségnek, 27%-a pedig nem. Azok, akik tartoznak valamilyen közösséghez, többnyire egy, legfeljebb két szervezet tagjai, gyakrabban egyesületek tagjai (a megkérdezettek 64%-a), szakköröknek 27%-a tagja, míg alapítványnak 15%.

A felmérés során rákérdeztünk arra is, hogy a kérdőívet kitöltő milyen közegben találkozott először népi kézművességgel. A legtöbben (35%) a családjukban, népi kézműves mesternél (17%), rendezvényeken – például fesztiválok, kiállítások vagy vásárok alkalmával – (14%), illetve ifjúsági csoportban vagy táborban (12%) kerültek először kapcsolatba a népi kézművességgel. A népművészeti mozgalom keretein belül (például zenészként vagy táncosként) opciót a válaszadók 5%-a, a népi kézműves alapfokú képzőintézményt 4%, az internetet 2%, a népi kézműves középfokú képzőintézményt (például szakgimnázium) 1% és a felsőoktatási képzőintézményt szintén 1% jelölte meg. A válaszadók egyéb kategóriát is megjelölhettek, amelyek között szerepelt az általános iskola, a Fiatalok Népművészeti Stúdiója, könyvélmény, múzeumi látogatás, szakkör, tanfolyam, továbbképzés, üzleti tevékenység, munkahely, népművészeti szövetkezet, klub, felnőtteknek szóló kézművestábor, kézműves találkozó és program. A válaszokat a válaszadók korosztálya szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a 65+-os korosztálynál a legmagasabb azoknak az aránya, akik a családban találkoztak először a népi kézművességgel (45,7%), a fiatalabb korcsoportokat vizsgálva pedig egyre hangsúlyosabbá válik az ifjúsági csoportok, táborok és a rendezvények szerepe a népi kézművességgel való találkozásban.

A kitöltők 25%-a kisgyerekként (0-6 éves korban), 30%-a 7–14 évesen, 10% 15–18 éves korában, 12%-a 19–25 évesen, 14% 26–40 évesen, 8% 41–65 évesen ismerkedett először a népi kézművességgel. Vagyis a gyermekkornak meghatározó szerepe van a népi kézművességgel való találkozásban.

Azt is megkérdeztük a kitöltőktől, hogy milyen népi tárgyalkotó képzést végeztek el, amiről a magyar állam által elismert tanúsítványt vagy bizonyítványt kaptak. Arra kértük őket, hogy a képesítést igazoló okmány szerint válaszoljanak, akár több válaszlehetőség megjelölésével. A válaszadók 33%-a akkreditált tanfolyamot, 18% középfokú szakképesítést, 12% felső-középfokú szakképesítést, 11% alapfokú szakképesítést, 7%-a B kategóriás szakkörvezetői képzést, 3% C kategóriás szakkörvezetői képzést végzett. 4% nem Magyarországon végzett képzést, 34% pedig nem végzett képzést.

Rákérdeztünk arra is, hogy milyen egyéb képzéseken vettek részt a kitöltők. Több választ is meg lehetett adni: 47% nyilatkozott úgy, hogy egyéni formában tanult valamely népi kézműves mesternél, 50% műhelyfoglalkozásokat és 37% workshopokat jelölt meg. Iskolai szakkörre 9% járt, 37% pedig egyéb szakkörön vagy rendszeres foglalkozáson vett részt. Online oktatásban 16% részesült, 55% pedig népi kézművestáborban is részt vett. 8% egyéb tanulási formát jelölt meg, ezek közül főleg az autodidakta módon történő tanulás, a családi kapcsolatokon keresztül érvényesülő, akár generációról generációra szálló tudásátadás volt a jellemző.

Az egyéni válaszadók 34%-a évente több alkalommal, 19%-a évente egyszer vesz részt továbbképzéseken, 30% ennél ritkábban, 16% pedig egyáltalán nem képezi magát tovább.

Szerettük volna azt is tudni, hogy a kitöltők miért foglalkoznak népi kézműves tevékenységgel. A megkérdezettek 61%-át elvarázsolta a kézművességgel való találkozás, 45% úgy érezte, hogy értékteremtő munkát szeretne végezni, 21%-nak ez a fő tevékenysége, 19% válaszolta azt, hogy mindig is kézműves szeretett volna lenni, 8% megváltozott élethelyzetben keresett magának más elfoglaltságot, 7% kiégett abban, amit korábban csinált. 10% mellékállást, fizetéskiegészítést keresett, 5% pedig nyugdíjasként keresett más elfoglaltságot, 5% szakmát akart váltani. 9% egyéb választ adott, amelyek között a hobbi, az élethivatás, a családi és közösségi hagyományokkal kapcsolatos tudás megőrzése és átadása, az alkotás iránti vágy, a választott szakma szeretete, a közösségszervezés és a megélhetési lehetőség szerepeltek.

A népi kézműves képzés elvégzése után a válaszadók 23%-a szerzett más végzettséget, ezek rendkívüli változatosságot mutattak, például óvodapedagógus, néprajztanár, művelődésszervező, könyvtáros, népi játék és kismesterségek oktató, népijátszóház-vezető, közművelődési szakember, közösségfejlesztő, textiltervező és néprajzkutató. Olyanok is akadtak, akik a területhez egyáltalán nem kötődő végzettséget szereztek. 77% nem szerzett más képesítést a népi kézművessé válása után.

A felmérésben résztvevők 46%-ának a kézműves tevékenységből származik ugyan bevétele, de nem ebből él, 40%-a pedig hobbi szinten kézműveskedik, amely mellett nem végez értékesítést, 17% vallja magát hivatásos kézművesnek, aki tárgyalkotásból vagy kézművességgel kapcsolatos tevékenységből él.

Szerettünk volna többet megtudni a kézműves tevékenységet hivatásos módon végzőkről. A válaszok között több is megjelölhető volt, egy-egy kézműves tehát többféle tevékenységet is folytathat az alábbiak közül. A hivatásos kézművesek 40%-a népszerűsíti a kézművességet gyerekek és laikusok körében, 36%-a vesz részt kiállításokon termékeivel, 32%-a tart mesterségbemutatókat, 28%-a készít rendszeresen eladásra termékeket, 18%-a kizárólag megrendeléseket teljesít, 18%-a tart ismeretterjesztő foglalkozásokat, 16%-a oktatja a szakmát. A válaszadók 13%-a iparművész.

A felmérésben résztvevők 39%-a az elmúlt öt évben legalább kétszer zsűriztette a munkáját. Közülük 72% a szakmai visszajelzés miatt, 21% a népi iparművész cím megszerzése miatt, 8% pedig egyéb okok miatt szokott részt venni e szakmai megmérettetésen, többek között a népi iparművész cím megtartása érdekében.

A válaszadók 38%-a vett részt az elmúlt nyolc évben legalább kétszer szakági pályázatokon.

Rákérdeztünk arra is, hogy milyen szakmai címekkel rendelkeznek a válaszadók. Egynegyedük (25%) Népi Iparművész, 6% Népművészet Ifjú Mestere, 3% pedig Népművészet Mestere. 73% nem rendelkezik ezek közül egyetlen címmel sem. Szerettük volna azt is tudni, hogy a válaszadók milyen szakmai díjjal rendelkeznek. Túlnyomó többségük (80%) nem rendelkezik díjjal. 5% kapott Gránátalma-díjat, 1% Junior Prima Díjat. 15% egyéb díjjal rendelkezik, például az alábbiak egyikével: Király Zsiga-díj, Tulipán Alapítvány Innovációs Díja, Magyar Kultúra Lovagja, Élő Népművészet Arany Oklevél, Magyar Kézműves Remek, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja, Kisjankó Bori-díj, Magyar Kézműves Remek, Kozma Lajos Kézműves-Iparművészeti Ösztöndíj, Darida Réka Emlékdíj, Év Mestere Díj, Pro Cultura Keszthely, Magyar Életfa díj, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Nívódíja, Magyar Termék Nagydíj.

A válaszadók 36%-a jelenleg is folytat tudásátadási tevékenységet a népi kézművesség területén. A legtöbben (29%) ismeretterjesztést végeznek, azaz workshopot, műhelyfoglalkozást, iskolai szakkört, online oktatást tartanak. 2% alapfokú oktatásban (tanrendbe építve), 2% iskolarendszeren belüli (például technikum, szakképző iskola, szakiskola, szakgimnázium, alapfokú művészeti iskola tanrendjébe beépítve) szakképzésben (szakmai oktatást) végeznek oktatási tevékenységet, 2% felnőttképző intézményben. 5% iskolarendszeren kívüli szakképzésben (szakmai oktatás), 3% a Hagyományok Háza képzésein, 3% pedig akkreditált felnőttképzés keretén belül látnak el képzési feladatokat. 1% jelölte meg az egyéb kategóriát, amelyen belül a saját műhelyt, a saját tanítványt, az online szakkörvezetői oktatást, kézműves kört, felsőoktatási (BA) szakon szabadon választott tárgyat, az egyesületi nyári tábort és a helyi művelődési egyesület keretén belüli tudásátadást sorolták fel.

A válaszadók 56%-a számlaképes a tárgyalkotó tevékenységét tekintve. A számlaképes válaszadók közül 57% egyéni vállalkozó, 28% adószámos magánszemély, 7% korlátolt felelősségű társaság (kft.), 6% betéti társaság (bt.), 3% egyéb és 1%-nál kisebb mértékben közkereseti társaság (kkt.). Az egyéb kategóriánál az alkalmazott családi vállalkozásban, kistermelő, őstermelő, egyházi közösség tagjaként vagy egyesületi kereten belül válaszokat adták a kitöltők.

Kíváncsiak voltunk, hogy a magukat hivatásos kézművesnek vallók közül mennyien és milyen értékesítési tevékenységet folytatnak. A válaszadók egyharmada (35%) közvetlen megrendeléseket teljesít, 21% ismerősökön keresztül, 21% kiemelt kézműves rendezvényeken (például Mesterségek Ünnepén, Erdélyi Mesterségek Ünnepén, Táncháztalálkozón) értékesít. 20% egyéb kézműves fesztiválon, 18% egyéb fesztiválon vagy piacon, 7% webshopon, 5% a saját boltján keresztül. 4% egyéb módon végez értékesítési tevékenységet, mindössze 6% nem folytat értékesítést.

Megkértük a kitöltőket, hogy jelöljék meg, milyen támogatásra pályáztak az elmúlt öt évben. Mindössze 9% pályázott magyar állami központi költségvetési forrásra, 2% nem állami szektorból származó, magyarországi forrásra, 1% pedig egyéb (például nemzetközi) forrásra. A válaszadók kimagasló aránya, 84%-a nem pályázott az elmúlt öt évben semmilyen támogatásra, 3% pedig a „nem tudom" választ jelölte meg ennél a kérdésnél. A fentiek mellett a kérdőívet kitöltők 12%-a nyilatkozott úgy, hogy részesült a Csoóri Sándor Programban kiosztott támogatási forrásból, vélhetően a válaszadók egy része ezt úgy értette, hogy a szervezete kapott támogatást.

Megkérdeztük azokat is, akik nem pályáztak támogatásra, hogy milyen okok álltak a döntésük hátterében. A válaszadók egyharmada (34%) nem rendelkezik pályázatírói tapasztalattal, szintén egyharmada (33%) nem rendelkezett információval a pályázati lehetőségekről. 16%-nak nincs kapacitása a pályázatírásra, 16% számára túl bonyolultnak tűnt a pályázással kapcsolatos adminisztráció, 17% nem talált olyan lehetőséget, ahova pályázhatna a tevékenységével, 12%-nak nincs szüksége külső finanszírozásra a tárgyalkotó tevékenységéhez, 7% pedig más forrásból tudja finanszírozni a tevékenységét. 7% egyéb indokot sorolt fel, többek között, hogy kedvezőbb számára a támogatásoktól való függetlenség, nem érzi szükségét, egyéni pályázóként nincsenek pályázati lehetőségek, illetve nem magyar állampolgárként nem pályázhat.

A válaszadók az alábbi kommunikációs platformokat és csatornákat használják tevékenységük népszerűsítésére és/vagy értékesítésre. A legtöbben (60%) saját közösségimédia-oldalukat használják, honlappal 18% rendelkezik, míg gyűjtő honlapot (tárgyalkotó közösség honlapját) csak 8% használ. Egyéb értékesítési platformot (például Meska) 8% használ, saját hírlevelet pedig mindösszesen 2% készít. A felsoroltak közül a semelyik kommunikációs platformot és csatornát sem használók aránya 33%.

3. A KITÖLTŐ SZERVEZETEK JELLEMZŐI

A Tudásátadás formái a népi kézműves területen – Kérdések szervezetek részére című online kérdőívet 121-en töltötték ki teljesen. A kitöltők alacsony száma és az alapsokasággal kapcsolatos adathiány miatt az adatfelvétel eredményei nem tekinthetőek a területet reprezentálónak. Viszonyításképpen a 2013-ban készült Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. 402 szervezetet azonosított népi kézművességgel foglalkozó szervezetként,2 míg a Népművészeti Egyesületek Szövetségének jelenleg 71 szervezet a tagja. A válaszadók száma valamennyivel meghaladja a NESZ-tagok számát, de a kitöltőknek csak egy része (28%) nyilatkozta, hogy NESZ-tag, vagyis a kérdőív egy jóval szélesebb kört ért el, mint a NESZ-tagság.

A „Melyik országban működik a szervezete elsődlegesen" kérdésre a válaszadók 65%-a Magyarországot, 17% Romániát, 7% Ukrajnát, 6% Szerbiát, 3% Szlovákiát, Horvátországot pedig 1%-nál kevesebben jelölték meg.

Azok közül, akiknek a szervezete elsődlegesen Magyarországon működik, 33%-nak községben, 27%-nak megyei jogú városban, 20%-nak városban, 10%-nak a fővárosban és 10%-nak nagyközségben található a szervezeti székhelye.

A kitöltők szervezetének székhely szerinti irányítószáma alapján képzett vármegyei megoszlás azt mutatja, hogy a válaszadók tizede budapesti, hasonló arányt képvisel Borsod-Abaúj-Zemplén, utána következik Fejér, Zala, Heves és Pest vármegye, a többi vármegyében alacsonyabb a kitöltési arány. Ez a megoszlás elsősorban a kérdőív kitöltésében résztvevő szervezetek elérési mintázatát, és nem a népi kézműves szervezeti kör tényleges földrajzi eloszlását tükrözheti, hiszen például a Kézműves Stratégia 2013-as felmérésében Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár és Zala vármegyékben találták a legtöbb szervezetet,3 a NESZ-tagságban pedig Budapest, Pest, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén a legnépesebb tábor.

A válaszadók szervezetének működési hatóköre szerint 37% helyi, 25% regionális, 20% megyei, 18% országos hatókörű szervezet vett részt a felmérésben.

A kutatásban résztvevő legrégebbi szervezetet 1948-ban, a legújabbat 2025-ben alapították. A szervezetek 54%-át az 1990-es években és a 2000-es években alapították (27-27%), a 2010-es években alakult meg a szervezetek negyede (25%), 1990 előtt 14%-a, 2020 után alakult a válaszadó szervezetek 7%-a. A kitöltők többsége (73%) egyesület, tizede (13%) alapítvány, elenyésző része pedig önkormányzati fenntartású intézmény, társulás vagy személyek egyéb közössége (például hazai vagy határon túli közösség), illetve alapítványi fenntartású intézmény, egyházi fenntartású intézmény, fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmény vagy nonprofit gazdasági társaság.

A válaszadók több mint fele szervezeti tag valamelyik országos kézműves szövetségben (52%), 28%-uk a Népművészeti Egyesületek Szövetségének. Azok, akik tagok, az alábbi szervezeteket említették: Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete, Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Békés Megyei Népművészeti Egyesület, Csillagvirág Népművészeti Egyesület, Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség, Vajdasági Kézimunkakedvelők Szövetsége, Kárpátaljai Kézművesek Szövetsége, Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége és Romániai Magyar Népművészeti Szövetség.4

A kérdőívet szervezetként kitöltők 41%-a nyilatkozott úgy, hogy partnere a Hagyományok Háza Hálózatának,5 35% pedig szakmai kapcsolatban áll az intézménnyel. 24% nem partner és nem is áll szakmai kapcsolatban a Hálózattal. A válaszadók számossága arra utal, hogy a kérdőívet kitöltők nagyobb része a megadott válasznál a Hagyományok Háza Hálózatával való szakmai kapcsolatot értette és nem a hivatalos hálózati partneri minőséget.

Szerettük volna azt is tudni, hogy az adott szervezet milyen célból jött létre. 35% értékmegőrzés és hagyományápolás céljából, 21% kézműves rendezvények szervezésére, 18% az ismeretterjesztést jelölte meg, 17% kézműves mesterség iskolarendszeren kívüli oktatására, 16% a régióbeli kézművesek összefogása és érdekképviselete érdekében, 7% egy adott mesterség kézműveseinek összefogására és képviseletére szerveződött, 3% értékesítés miatt, 7% pedig egyéb célból jött létre. Utóbbiak között szerepelt a művelődési ház működtetése, közösségépítés, ifjúságnevelés, dokumentálás, magyar nyelv és kultúra népszerűsítése, közművelődési feladatok ellátása, alkotóházak, műhelygalériák és nyitott műhelyek népszerűsítése.

Arra a kérdésre, milyen mesterségek gyakorlói tartoznak a szervezet alkotói közé, az alábbi táblázat szerinti válaszokat kaptuk. Az egyéb kategóriába tartozó válaszok (17%) között olyan mesterségek és foglalkozások jelentek meg, mint a kötélverő, magfaragó, lázsiáskészítő, pitykekészítő, háziszappan-készítő, tervező iparművész, táncművész, szőnyegszövő, székkötő, méhész, pillekészítő, papírmerítő, papírfonó, növényi festő, nemezcipő-készítő, harangöntő, zsindelyes és faesztergályos.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kitöltők milyen típusú ingatlanban folytatják a szervezeti tevékenységet. A legtöbb válaszadó (47%) ingyen biztosított ingatlanban, 20% saját, a szervezet tulajdonában levő ingatlanban, 13% pedig bérleményben működik. 21%-nak nincs állandó működési helye. A tevékenység színhelyéül szolgáló ingatlan legtöbb esetben önkormányzati tulajdonban van (72%), 14% magántulajdonban, 5% egyházi, 4% pedig állami tulajdonban. Az egyéb kategóriák között szerepelt még a polgári társulás tulajdona és a szövetkezeti tulajdon is. A megkérdezettek közül azok, akik nem ingyenesen férnek hozzá a tevékenységük színhelyéül szolgáló ingatlanhoz, 64% a piaci árnál kedvezményesebb összegű bérleti díjat fizet, 6% pedig piaci szintűt. 31%-nak nem volt információja ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A szervezeti gazdálkodással kapcsolatos kérdésekre már csak a válaszadók egy része válaszolt, így az elemszám nagyon alacsony ahhoz, hogy abból általános érvényű következtetéseket lehessen levonni.

A bevételek alakulása terén elmondhatjuk, hogy a legnagyobb szerepe az állami és önkormányzati támogatásoknak van (átlagosan 58%), majd a szolgáltatási bevételeknek. A magánadomány és a tagdíj kisebb mértékben jelenik meg, míg az EU-s támogatásoknak és az értékesítési bevételnek elenyésző a szerepe.

A kiadások terén a szolgáltatások igénybevétele (31%), az alapanyagok beszerzése (átlagosan 23%) és a munkabér, valamint az egyéb személyi kifizetések teszik ki a legfőbb költségnemeket. A kérdésre válaszoló szervezetek több mint felének nincs munkabér vagy bérleti díj típusú kiadása.

A válaszadók döntő többségének (69%) nincs alkalmazottja, ötödének (22%) 5 fő alatti az alkalmazotti létszáma, és csak tizedük haladja ezt meg. Az önkéntesek előfordulása gyakoribb, a szervezetek 62%-ánál vannak jelen önkéntesek, és a válaszadók többsége (78%) egyéb jogviszonyban (pl.: megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján) von be kollégákat.

A szervezetek közel felének (42%) van 18 év alatti, míg 74%-ának van fiatal, 18–30 év alatti tagja, az összes szervezetben átlagosan 8–8 fő. A válaszadók szinte teljes köre (96%) rendelkezik 31–65 év közötti taggal, az összes válaszadó átlagában 27 fő. A szervezetek 90%-ának van tagja a 65 év feletti korosztályból, egy átlagos szervezetben 22 fő.

A szervezetek 60%-a végez nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő tevékenységet, szervez például kézművesfoglalkozást, mesterségbemutatót vagy vesz részt kézműves vásáron. A válaszadók 26%-a tart rendszeres oktatási alkalmakat, szakköröket, míg 13%-a végez alkalomszerű, adott óraszámban megtartott oktatási, képzési tevékenységet.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan változott az elmúlt öt évben a szervezethez kapcsolódó népi kézművesek létszáma, méghozzá együttesen a tagok, szakkörök, oktatások és képzések létszámát tekintve. A kitöltő szervezetek 40%-ában emelkedett, 18%-nál pedig jelentősen nőtt a csatlakozó kézművesek létszáma. 28%-nál nem változott, 9% csökkenést, 3% pedig jelentős csökkenést tapasztalt. 1% nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

A rendezvényekkel kapcsolatos kérdésre a kitöltőknek csak egy része válaszolt, így abból általános következtetéseket levonni nem lehetséges. Az erre a kérdésre válaszoló 88 szervezet 2024-ben átlagosan 22 saját szervezésű eseményt rendezett, és további 14 eseményen vett részt. A rendezvények többsége ingyenes volt, átlagosan 21 ingyenes és 12 részvételi díjas volt. A válaszadó szervezetek 54%-a vett részt fizetős rendezvényen. 18 a székhelyük szerinti településen, 12 a vármegyéjükben, 4 más vármegyében és 2 rendezvény másik országban valósult meg. A válaszadók hozzávetőlegesen negyede nem vett részt a vármegyéjén kívüli rendezvényen, és többsége (61%) nem működött közre az országán kívüli eseményen.

A válaszadók 27%-a a népi tárgyalkotáson túl más területekkel is foglalkozik, táncházat 17% szervez, 12% néptáncegyüttest, közel 20% népzenei együttest vagy népdalkört működtet, népzeneoktatással 7% foglalkozik. Emellett igen változatos területeket említettek a kitöltők egyéb tevékenységként: oktatás, kiállítás, ismeretterjesztés (előadások, vetélkedők, bemutatók) szervezése, élőszavas mesemondás, népi játékok, néprajz, jeles napi / ünnepi rendezvények, lovas hagyomány, népi építészet, művészetoktatás, játszóház, nyári táborok, ifjúságnevelés, bábszakkör és bábelőadások, bentlakásos rendszerben magyar nyelvű szórványoktatás, amatőr színjátszás és drámafoglalkozás.

A szervezet tevékenységének népszerűsítése érdekében a kommunikációs csatornák közül a legtöbben (58%) saját közösségimédia-oldalt tartanak fenn, saját honlapja 34%-nak van, 10%-uk nemzetközi, országos, regionális, vármegyei vagy helyi hatókörű gyűjtőhonlapon is megjelenik. Saját hírlevelet csupán a szervezetek 8%-a küld, és csak 2%-uknak van webshopja.

Szinte az összes kitöltő szervezet (94%) pályázott az elmúlt öt évben valamilyen támogatásra, csupán 3% nem, míg 3% nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

A válaszolók leggyakrabban önkormányzati forrásra (45% magyar és 21% nem magyarországi), valamint magyar vagy saját országbeli központi, állami forrásra (37%) pályáztak. Nem állami szektorba a pályázók 30%-a, európai uniós forrásra 8%, egyéb nemzetközi forrásra pedig 4% pályázott.

A kérdőívet kitöltők többsége (54%) kapott támogatást a Csoóri Sándor Program keretein belül az elmúlt öt évben.

A jövőbeni támogatási igények kapcsán6 nagyon változatos válaszokat kaptunk a működéstámogatástól, beruházáson és eszközbeszerzésen át az oktatási intézményekben megvalósuló kézműves tevékenységek támogatásáig, az utánpótlásneveléstől, közösségfejlesztésen és marketingtevékenységen át, a rendezvények (kiállítások, vásárok, táborok stb.) megvalósulásának támogatásáig. A legtöbb válasz a tudásátadás és a kézművesek képzésének támogatására érkezett, a válaszadók nagyjából 10%-a említette a működési költségek, a beruházás és az utánpótlás támogatásának fontosságát.

Néhány idézet a beérkezett válaszok közül:

„A fiatalok bevonását, az utánpótlás nevelését a népi kézműves tevékenységek területén."

„Működésre és alkalmazott bérének és járulékának fedezésére is fordítható támogatásra lenne szükség."

„Közösségteremtő és közösségfenntartó tevékenységek. A mindennapi használatba bekapcsolható, értékes termékek létrehozása. Régiós, helyi kutatásokra épülő motívum-, minta-, formaörökítés. Vásárok, értékpiacok szervezése, termékek promotálása."

„A kézműves hagyományok és modern technikák – kísérletező jellegű projektek – támogatására, a 21. századi, kortárs megfogalmazások minőségi fejlesztésére."

„A Mester és Inas program oktatói körének szélesebbé tétele fontos lenne. A célok tekintetében a kihaló vagy régi, ritka mesterségek támogatása."

„Műhelyek alapításának támogatása. Olyan kézműves csoportok támogatása, amelynek feladata a rendszeres tudásátadás, oktatás, fejlesztés, foglalkozás hátrányos helyzetű csoportokkal."

„Iskolákban tartandó ingyenes szakkörök."

„Szívesen látnánk a jövőben olyan támogatást, ahol ingatlanra lehetne pályázni. Indoklás: nincs saját helyszín, ahol lehetne tartani közgyűlést, népi kézműves-foglalkozásokat."

„Továbbra is fontosnak tartjuk a tudásátadást, ami nagyon fontos lenne, ha oktatási intézményekben valósulnak meg. Sok problémás, SNI-s gyerek van, nekik lehetőséget kínálni a fejlesztésükre népi kézművességgel. Installáció korszerűsítésére / kiállítási sátorra / pályázat."

„Nagy vágyunk lenne, ha lehetne egy saját alkotó házunk, kézműves műhelyünk. Örülnénk, ha lehetőség lenne ingatlanvásárlásra, -felújításra, hogy igényes népies környezetben alkothassunk, tartsunk foglalkozásokat."

„Legnagyobb kihívás a működési feltételek (bér, rezsi) megteremtése. Ezek nélkül nincs, aki és nincs, ahol végezze a szakmai munkát."

„Működési költségek, mert a programok megvalósítása, elszámolása anélkül lehetetlen. Állandó státusz lehetősége, hiszen a megyei közösségek valódi összefogása teljes embert kívánna. Az értékesítés könnyítése, akár az őstermelők adózásához hasonlóan. Szakoktatói hálózat fejlesztése."

„Mesterek képzése és tudásátadás támogatása – fiatalok bevonása, mester-inas programok, generációk közti tudásátörökítés ösztönzése. Kézművesek hálózatosodásának segítése – szakmai együttműködések, regionális szövetségek támogatása, közös projektek ösztönzése."

„Pályázhassanak azok a kézművesek is, akik saját alkotóházat, műhelyt működtetnek, hiszen felszerelt műhelyükkel a tudásátadás fontos helyszínei."

„A népi kézművesség területén fontosnak tartom, hogy a pályázati felhívásokban nevesítésre kerüljenek olyan támogatási célok, amelyek elősegítik: a hagyományos mesterségek átadását és a fiatal generációk bevonását (mester-tanítvány programok, szakkörök, táborok), a kézműves termékek kortárs alkalmazási lehetőségeinek fejlesztését, hogy a hagyomány élő módon kapcsolódhasson a mindennapokhoz, a közösségi műhelyek, alkotóházak fenntartását és fejlesztését, valamint a kézművesek piaci megjelenését, hazai és nemzetközi bemutatkozási lehetőségeit."

A szervezet működésének alakulására vonatkozóan a válaszadó szervezetek pozitívan látják az elmúlt öt évi működésüket. 39% szerint jelentősen javult a helyzetük, 37% szerint pedig javult a szervezet működése. 18% szerint nem változott, 5% szerint romlott, 1% szerint pedig jelentősen romlott a szervezete működése.

A Csoóri Sándor Alap külön felhívásokban segíti a kézműves területen aktív szervezeteket, a következőkben kiemelten erről a területről adunk összefoglalást a támogatásokat elemezve.1

A népi tárgyalkotó terület a Csoóri Sándor Program második évétől, 2018-tól részesül támogatásban.2 2018 és 2025 között 3,13 milliárd forint támogatás érkezett összesen a területre, 1 538 pályázat kapott támogatást, ez 428 szervezet támogatását jelentette.3 Egy pályázat átlagos támogatása 2 millió forint volt az időszak átlagában.

Nyílt pályázaton a kézműves szervezetekhez 2,53 milliárd forint érkezett 1 429 nyertes pályázat alapján. A nyolc év alatt a nyílt pályázati kategóriákban 407 kézműves tevékenységet végző szervezet pályázott sikeresen, évente átlagosan 140 szervezet részesült támogatásban. Az egy pályázatra eső átlagos támogatás a nyolc év átlagában 1,8 millió forint.

A Csoóri Sándor Programban a nyílt pályázati kategóriában megítélt támogatások és nyertes pályázatok számának évenkénti alakulását vizsgálva láthatjuk, hogy a 2018–2019-es években a keret még 500 millió Ft körüli nagyságrendben mozgott, miközben a projektszám folyamatosan emelkedett. Ekkor az egy támogatásra jutó átlagösszeg még viszonylag magas volt (3,45 millió Ft/projekt). 2020 után a szakterületre jutó támogatási összeg meredeken, kb. 320 millió Ft környékére zuhant, ugyanakkor a nyertesek száma nem esett vissza, sőt 2022-ig tovább nőtt, így az átlagos támogatási összeg 1,1–1,5 millió forint közé került.

2023-ban a keret tovább csökkent (230 millió forint alá), és ebben az évben látványosan kevesebb lett a támogatott pályázatok száma is. 2024-ben, miközben a keret ugyanannyi maradt, a nyertes pályázatok száma megnőtt, míg 2025-ben a keret további csökkenése mellett ismét jelentősen kevesebb lett a támogatott pályázatok száma, miközben az átlagos támogatási összeg ugyanabban a sávban maradt. A támogatott szervezetek száma nagyjából a pályázatokkal párhuzamosan mozgott, 2022-ig emelkedett, 2023-ban drasztikusan visszaesett, 2024-25-ben a 2021-es szint körül mozgott.

A tárgyalkotó népművészeti közösségeknek szóló pályázati kiírás a szakmai tevékenységek támogatását, a tudásátadás elősegítését, a közösségek megerősítését és az utánpótlás biztosítását4 nevesíti pályázati célként. A terület szervezetei részére három altémában biztosított forrást az Alap az évek alatt: Tárgyalkotó B – infrastruktúra-fejlesztés, beruházás; Tárgyalkotó SZ – szakmai munka támogatása; Tárgyalkotó MI – Mester és Inas program. A szakmai tevékenységre szóló kiírás 2025-ben „a tudásátadás céljából népi kézműves kurzusokra, szakkörökre, művészeti csoportokra, foglalkozássorozatokra, műhelyfoglalkozásokra, kiállítások lebonyolítására, rendezvényekre, konferenciákra és azokon való részvételre" szólt. A pályázati kiírás szerint előnyt élveztek az utánpótlásneveléssel kapcsolatos tevékenységeket tartalmazó pályázatok.5

2018-ban a szakmai munka támogatása mellett külön altémában lehetett beruházásra is pályázni: „a tudásátadás céljából működtetett alkotóház, alkotóműhely, műhelygaléria, népi kézműves bemutatóhely felújítására, kialakítására". 2018 és 2024 között minden évben volt lehetőség beruházásra, infrastrukturális fejlesztésre, nagyértékű eszközbeszerzésre pályázni, 2025-ben azonban nem volt ilyen altémában kiírás.

A Mester és Inas pályázati altéma támogatása a döntési listákban 2021-ben jelent meg, a kiírás szerint minimum 50 órás népi kézműves inas programra kérhető támogatás tudásátadás céljából, „amelyet 35 év alattiak számára a Népművészet Mesterei, Népművészet Ifjú Mesterei és/vagy Gránátalma díjas népi iparművészek biztosítanak." A kiírásba 2025-ben került be a lehetséges mesterek felsorolásába a Király Zsiga-díjas népi iparművészek kitétel.

A támogatási összegek évenként és szűkebb elemzési területenként (millió forint) alakulását mutatja a 15. ábra a nyílt tárgyalkotó támogatások összegének alakulását 2018 és 2025 között az altémák (Tárgyalkotó B, Tárgyalkotó SZ, Tárgyalkotó MI) egymásra rétegzett területeivel.

A belső szerkezetet tekintve a 2018–2019-es időszakban a Tárgyalkotó SZ adja a legnagyobb hányadot, mellette a Tárgyalkotó B is tekintélyes részt képvisel. 2020-tól a keret csökkenésével mindkettő visszaesik, de a beruházások támogatása meredekebben zsugorodik, és évről évre kisebb részt hasít ki a teljes keretből, 2025-ben nincs ilyen támogatás.

A 2021-től megjelenő Tárgyalkotó MI keskeny és egyre láthatóbb sávvá válik, 2024-re mérsékelt erősödést mutat. 2024-re a teljes összeg nem nőtt a 2023-as szinthez képest, ugyanakkor a belső arányok a megelőző évek trendjét erősítik: a B típus tovább apadt, az SZ tartja a súlyát, az MI kismértékben erősödött. 2025-ben nem volt beruházási altéma, az MI altéma tovább erősödött.

Az alábbi táblázatok a tárgyalkotó támogatások területi megoszlását mutatják 2018–2025 között országonként. Magyarország részesedése a teljes összegből 68,9% (1 744,4 millió Ft; 953 projekt), 2025-ben ez az arány 76,94% (163,4 millió Ft; 115 projekt, a 2025-ös pályázatszám 71%-a).

Románia a második legnagyobb kedvezményezett: a teljes időszak 22,3%-a (564,2 millió Ft; 304 projekt), 2025-ben 15,15% (32,2 millió Ft; 26 projekt, a pályázatok 16,05%-a).

A Szerbiára jutó arány összegben 3,03% (76,7 millió Ft, 68 pályázat), 2025-ben 4,57% (9,7 millió Ft, 10 projekt), míg a projektszám részesedése 2025-ben 6,17%. Szlovákiába mindössze a teljes támogatási összeg 1,65%-a jutott (41,7 millió Ft, 29 pályázat), 2025-ben aránya 0,66% (1,4 millió Ft, 2 pályázat), ez jelentős visszaesés a 2024-es 2,88%-hoz képest (6,5 millió Ft, 5 projekt).

Ukrajna részesedése a teljes időszakban 3,06% (77,5 millió Ft, 57 pályázat), 2025-ben 2,21% (4,7 millió Ft; 7 projekt). Szlovénia részesedése 0,97% (24,6 millió Ft, 16 pályázat) 2025-ben Szlovákiához hasonlóan 2 pályázat kapott támogatást (0,47%, 1 millió Ft). Horvátországba mindössze két évben (2019 és 2024) jutott támogatás 1-1 pályázatra, összesen 1,1 millió Ft összegben.

A térkép a tárgyalkotó támogatások földrajzi és belső szerkezeti megoszlását mutatja: a körök mérete a településre jutó teljes összeggel arányos (a legnagyobb kör közel 11,3 millió Ft), a szeletek pedig a három alkategória arányát jelzik – amelyeket a könnyebb átláthatóság érdekében külön színekkel jelöltünk: Tárgyalkotó SZ – lila; Tárgyalkotó B – zöld; Tárgyalkotó MI – türkiz.

A támogatások térben erősen a magyarországi magterületekre és a nagyobb határon túli magyar tömbökre koncentrálódnak; sűrű és nagy értékű góc látszik a Dunántúl középső–déli sávjában és az északkelet–alföldi tengelyen, a határon túl pedig a Partium–Székelyföld vonalon és kisebb csomópontok a Vajdaságban és Kárpátalján. A körök többsége közepes méretű, ami azt jelzi, hogy a források zöme 1–5 millió Ft közötti településszintű összegekben oszlik meg; a nagyon nagy körök ritkák és jellemzően regionális központokhoz kötődnek.

A belső szerkezetet tekintve a lila szeletek tömeges jelenléte azt mutatja, hogy a Tárgyalkotó SZ kategória a teljes időszak meghatározó támogatási formája, szinte minden nagyobb támogatási csomópontnak ez teszi ki a legnagyobb részét. A zöld Tárgyalkotó B aránya jóval változékonyabb: több határ menti és külterületi településen látszik hangsúlyosabban, de a magterületeken inkább kiegészítő szerepben jelenik meg. A türkiz Tárgyalkotó MI nem jelentős és nem egyforma eloszlással van jelen.

18. ábra Támogatások összege és fő formák szerinti megoszlása a Kárpát-medencében (millió forint, 2024)

Forrás: HÉTFA saját adatfelvétel

A 2018 és 2025 közötti támogatások Magyarországon belüli, vármegyénkénti eloszlását a 21. táblázatban látjuk. A legtöbb támogatás összesen a nyolc év alatt Békés, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyékbe jutott, legkevesebb Győr-Moson-Sopron, Somogy, Nógrád, Komárom-Esztergom és Vas vármegyékbe. 2025-ben a legtámogatottabb területek: Pest, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Budapest, Baranya, a legkevesebb támogatás pedig Veszprém, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyékbe jutott.