A Jelentésről
Miért fontos a Népművészeti Jelentés?
A Hagyományok Háza első alkalommal, 2025-ben adta ki a rendszeres megjelenéssel tervezett Népművészeti Jelentést, amely képet rajzol népművészet területén kialakult revival mozgalom jelenéről. 2026-ban a Jelentés fókuszában a népi kézműves terület áll, különösen a tudásátadás kérdése.
A Népművészeti Jelentés a magyar népművészeti revival mozgalmat vizsgálja, amely a népzene, néptánc, kézművesség és népmese területén aktív közösségeket öleli fel. A különböző szakmai, regionális és intézményi szerveződések feltérképezése segít megérteni e kulturális mozgalom működését és fejlődését. A Népművészeti Jelentés célja, hogy hosszú távon segítse a magyar népművészeti mozgalom fejlődését és hozzájáruljon annak nemzetközi elismertségéhez.
0
országos reprezentatív minta a HÉTFA lakossági felméréséhez
0
a Csoóri Sándor Program összes támogatása 2017–2025 között
0
elbírált pályázat a Csoóri Programban, kilenc év alatt
0
a támogatott népművészeti szervezetek köre Kárpát-medence-szerte
Tartalom
Fejezetek
- 1A népművészet megítélése Magyarországon 2025-ben13
- 2A Csoóri Sándor Program hatása a határon túli területeken29
- 2.1A Csoóri Sándor Program hatásvizsgálata és stratégiai elemzése Erdélyben30
- 2.2A Csoóri Sándor Program hatása Felvidéken56
- 2.3A Csoóri Sándor Program hatása Kárpátalján62
- 2.4A Csoóri Sándor Program hatásvizsgálata Vajdaságban68
- 3A népi kézművesség területe az adatok tükrében83
- 3.1A népi tárgyalkotók körében végzett online kérdőíves felmérés eredményei84
- 3.2Népi tárgyalkotók támogatása a Csoóri Sándor Alapban108
- 4Kézművesség és tudásátadás Magyarországon121
- 4.1A népi kézművesség tudásátadási formáinak intézményesülése Magyarországon 1950–2025 között122
- 4.2A népi tárgyalkotó terület elemzése: oktatási rendszerek, gazdasági aspektusok, presztízshelyzet152
- 4.3Képzési központok202
- 4.3.1A Hagyományok Háza népi kézműves képzései202
- 4.3.2Népi kézműves képzések és műhelyfoglalkozások Békéscsabán – Békés Megyei Népművészeti Egyesület222
- 4.3.3Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium – Szervezet és képzés története248
- 5Kézművesség és tudásátadás a határon túli területeken261
- 5.1A magyar népművészeti, népi iparművészeti vonatkozású kézművesség tudásátadásának helyzete Erdélyben262
- 5.2Tudásátadás a népi kézművesség területén Felvidéken278
- 5.3A magyar népművészeti, népi iparművészeti vonatkozású kézművesség tudásátadásának helyzete Kárpátalján288
- 5.4A vajdasági népi kézművesség oktatásának kezdetei és alakulása302
- 6A felsőoktatás és a tárgyalkotó népművészet kapcsolata317
- 7Kézművesség mint tanulási tér – a népi kézművesség pedagógiai szerepei az oktatásban341
Belépés
Fejezetek vizuálisan
Lakossági felmérés
1
A népművészet megítélése Magyarországon 2025-ben
Hatásvizsgálat
2
A Csoóri Sándor Program hatása a határon túli területeken
Kérdőív + támogatás
3
A népi kézművesség területe az adatok tükrében
Intézményesülés
4
Kézművesség és tudásátadás Magyarországon
Tudásátadás
5
Kézművesség és tudásátadás a határon túli területeken
Felsőoktatás
6
A felsőoktatás és a tárgyalkotó népművészet kapcsolata
Pedagógia
7
Kézművesség mint tanulási tér – a népi kézművesség pedagógiai szerepei az oktatásban
Melléklet
M
A Csoóri Sándor Program statisztikai áttekintése